A kollagén hatása a koleszterinszintre

A kollagén a testünk egyik legfontosabb fehérjéje: a bőr, csontok, inak, porcok és az érfalak fő építőanyaga. Számos típusát ismerjük, amelyek más-más szövetekben fordulnak elő. Az étrendi kollagénkiegészítők többnyire hidrolizált (lebontott, peptidekre feldarabolt) formában tartalmazzák, így könnyebben szívódnak fel. E célból állítanak elő különféle forrásokból (pl. hal-, marha- vagy sertésbőrből) kollagénpeptideket. A kollagénpótlás jótékony hatásait elsősorban bőr- és ízületi egészség terén vizsgálják, de egyre több kutatás foglalkozik azzal is, befolyásolhatja-e a koleszterinszintet és a szív- és érrendszeri kockázatot. Cikkünkben áttekintjük a kollagén fő típusait és a tudományos vizsgálatok eredményeit arról, hogy a kollagénszedés miként változtathatja az összkoleszterin, az LDL-, HDL-koleszterin és a trigliceridszintet. A leírás során tudományos publikációkra és klinikai vizsgálatokra hivatkozunk, és egyszerű nyelven magyarázzuk el a legfontosabb megállapításokat laikus olvasóknak is érthetően.

Mi az a kollagén és milyen típusai vannak?

A kollagén egy rugalmas, kötőszöveti rostanyag, amely az egész testben jelen van. A kollagénmolekula három spirál alakban összefonódó fehérjeláncból áll, amelyek együtt erős, szálas szerkezetet hoznak létre. A fő kollagéntípusok a következők:

• I-es típusú kollagén: Ez a leggyakoribb kollagén a szervezetben (kb. 90% fehérjetartalom a testben). Főként a bőrben, csontokban, inakban és ízületi szalagokban fordul elő. Ez adja a szövetek erősségét és rugalmasságát. A legtöbb étrendi kollagénkiegészítő ennek a típusa, általában marha- vagy halforrásból származó hidrolizátum formájában.
• II-es típusú kollagén: Leginkább porcokban van jelen, ahol az ízületek párnázásáért és rugalmasságáért felelős. Ez a típus gyakori az ízületi kiegészítőkben is (általában denaturálatlan, ún. „undenaturált” II-es típusú kollagén formájában), de elsősorban az ízületi egészségről szólnak rá kutatások, nem a vérzsírokra.
• III-as típusú kollagén: Általában a vérerek, izmok és a bőr rugalmasságához járul hozzá. A bőrfeszességben és az érfalak szerkezetének erősségében játszik szerepet. Kisebb mennyiségben fordul elő, és gyakran együtt található az I-es típusú kollagénnel.
• Hidrolizált kollagén (kollagén peptidek): Ez nem önálló típus, hanem azt jelenti, hogy az eredeti kollagénmolekulát előkezelés (felmelegítés, enzimek) által apró peptidekre bontják. Így gyakorlatilag kis láncszámú kollagénfehérjékről van szó, amelyek oldódnak és felszívódnak, amikor például por vagy kapszula formájában fogyasztjuk. A hidrolizált kollagént általában azt a kollagéntípus-mixe­ket tartalmazó alapanyagból készítik, amit felhasználnak (pl. marha- vagy halbőr).

Az emberi test is képes kollagént termelni, de az életkor előrehaladtával és a környezeti hatások (UV-sugárzás, dohányzás, stressz) miatt a kollagéntermelés csökken. Emiatt a pótlása népszerű lett, különösen a bőr, ízület- és kötőszövetvédő hatás miatt. A kollagén fogyasztása ráadásul nemcsak szöveti szerkezetet érinthet: több kutatásban is vizsgálták, hogy a kiegészítő formában bevitt kollagén vajon befolyásolja-e a vér koleszterin- és trigliceridszintjét.

Mi az a koleszterin és hogyan mérik?

A koleszterin zsírszerű anyag, amelyre a sejteknek szükségük van (például hormonok és sejtmembránok építőköve). A vérben különböző formákban fordul elő, és a magas szintje összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. A mérésekor a következő fontosabb frakciókat különböztetjük meg:

• LDL-koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein, „rossz koleszterin”): Szállítja a koleszterint a szervekhez, de ha túl sok képződik, az lerakódhat az erek falán, érelmeszesedést okozva. A szakirodalomban gyakran LDL-C-ként is jelölik, itt a „C” a cholesterol rövidítése.
• HDL-koleszterin (magas sűrűségű lipoprotein, „jó koleszterin”): Ellentétes szerepű a vérben: összegyűjti a felesleges koleszterint és visszaszállítja a májba, hogy feldolgozásra kerüljön. Magasabb HDL-szint általában védő tényező a szívbetegségekkel szemben.
• Trigliceridek: Telített és telítetlen zsírsavakból álló zsírok, amelyeket a testünk az energia tárolására használ. A vér triglicerid-szintje (TG) is fontos, mert nagyon magas érték esetén szintén nő a keringési betegségek kockázata.
• Összkoleszterin: Az LDL, HDL és a vérben további formában (pl. VLDL) jelen lévő koleszterinek együttes értéke. Gyakran adják meg ezeket az arányokat és különböző lipid-indexeket is (például az LDL/HDL arányt), amelyek szintén fontos rizikófaktorok.

Mivel a koleszterinszint és a lipidszintek alapvető szerepet játszanak az érelmeszesedésben és a szívbetegségek kockázatában, bármilyen étrendi vagy gyógyszeres beavatkozás esetén ezek változásait mérik. A kollagén bevonásával kapcsolatos kutatásokban tehát külön figyelem esik az összkoleszterinre, az LDL-re, a HDL-re és a trigliceridekre.

Tudományos vizsgálatok eredményei

Humán klinikai kísérletek

A kollagén hatásának vizsgálatára eddig néhány emberkísérlet készült, amelyek legtöbbször felnőtt önkénteseken tesztelték a kollagén étrendi formában való hosszabb távú fogyasztását. Ezek közül érdemes kiemelni néhány jelentősebbet:

• Japán nyílt (kontroll nélküli) vizsgálat (2017) – Tomosugi és mtsai.: 30 egészséges felnőtt (átlagéletkor kb. 54 év, 15 nő és 15 férfi) vett részt a kísérletben. Mindenki napi 16 gramm kollagén-tripeptidet (CTP) fogyasztott 6 hónapon keresztül (16 hétig, naponta kétszer, reggel és este). A vizsgálat végén az LDL- és HDL-koleszterin arányát figyelték meg, valamint egyéb érfunkciós és cukoranyagcsere-jelzőket.
  • Eredmények: A teljes mintában az átlagos LDL-koleszterin 126,5-ről 132,1 mg/dL-re emelkedett, a HDL 59,8-ról 57,1 mg/dL-re csökkent, a változások nem voltak statisztikai szignifikánsak. Ezzel szemben a triglicerid-szintet a kezdeti 91,6-ról 103,1 mg/dL-re növelte a kollagén (ez az emelkedés szignifikáns volt, p=0,033)jstage.jst.go.jp.
  • Érdekesség: Az LDL/HDL arányt részben elemezték: azoknál, akiknél a kiinduláskor magas (≥2,5) volt az LDL/HDL hányados, ott az arány szignifikánsan csökkent (azaz javult) a 6 hónap alatt (p=0,025)jstage.jst.go.jp. A teljes mintában viszont nem volt jelentős eltérés az arányban. A szerzők szerint tehát a magas kockázatú alanyoknál javult valamelyest a koleszterin-arány (ez pedig kedvező lenne érrendszeri szempontból), bár a LDL és HDL szintek önmagukban nem mutattak szignifikáns csökkenést a teljes csoportbanjstage.jst.go.jpjstage.jst.go.jp. Fontos megjegyezni, hogy ennek a vizsgálatnak nem volt párhuzamos placebo-csoportja, ezért az eredményeket körültekintően kell értelmezni.
• Koreai randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat (2023) – Park és mtsai.: Ebben a kettős vak, placebo-kontrollos kísérletben 74, 50 év feletti felnőtt vett részt, akiket két csoportra osztottak: 37-en kaptak napi 15 g hidrolizált kollagén peptideket, 37-en pedig placebo ital (12 héten át). A vizsgálat fő célja a testösszetétel változásának követése volt, de mérték a vérzsírszinteket is.
  • Eredmények: A kollagén- és a placebó-csoport között egyáltalán nem találtak szignifikáns különbséget az összkoleszterin, LDL-, HDL-koleszterin vagy triglicerid szintekben a 12 hét végénpmc.ncbi.nlm.nih.gov. A kollagéncsoportban enyhe (nem szignifikáns) csökkenés mutatkozott minden lipidszámban a kiinduláshoz képest, de a placebó-csoport változásai nagyon hasonlók voltak (így statisztikailag nem különböztek egymástól). Összegzésként tehát ebben a vizsgálatban napi 15 g kollagén 3 hónapig nem eredményezett észrevehető változást a koleszterin- vagy trigliceridszintekbenpmc.ncbi.nlm.nih.gov.

A fenti emberi kísérletekből az látszik, hogy a kollagénkiegészítés nem okoz drasztikus változásokat a vér koleszterinértékeiben. Egy nyílt vizsgálatban enyhe LDL/HDL javulás és triglicerid-növekedés volt tapasztalhatójstage.jst.go.jpjstage.jst.go.jp, míg egy másik, kontrollált klinikai próba szerint a lipidek nem változtak jelentősen a placebóval szembenpmc.ncbi.nlm.nih.gov. Összességében egyelőre ellentmondásos eredmények láthatók: sehol sem találtak nagy, egyértelmű emelkedést vagy csökkenést, csak igen kismértékű elmozdulásokat.

Metaanalízisek és áttekintések

A klinikai vizsgálatok eredményeit több kutatócsoport áttekintette meta-analízis formájában, hogy erősebb következtetések vonhatók legyenek le. A legújabb, 2023-as összefoglaló (Jalili és munkatársai) 12 korábbi, randomizált, placebókontrollos vizsgálat adatait vetette össze és elemezte. Főbb megállapításai:

• LDL-koleszterin: A metaanalízis szerint a kollagén peptidek szedése statisztikailag szignifikánsan csökkentette az LDL-koleszterinszintet a placebóhoz képest. Az átlagos csökkenés ~4,09 mg/dL volt (körülbelül 0,1 mmol/l)cambridge.org. Ez nagyon kismértékű változás (a kiindulási LDL-érték néhány százalékának felel meg), de statisztikailag szignifikáns.
• HDL-koleszterin és összkoleszterin: A meta-elemzés szerint a HDL-koleszterinszintben nem volt szignifikáns változás (átlagosan +3,13 mg/dL, de ez p=0,064 miatt nem érte el a statisztikai szignifikanciát), és az összkoleszterin sem változott jelentősencambridge.org. (Vagyis a „jó” koleszterin kismértékben nőtt, de nem bizonyítottan szignifikánsan.)
• Trigliceridek (TG): Összességében a metaanalízis nem talált szignifikáns hatást a trigliceridszintre sem (átlag ~–6,5 mg/dL változás, ami p=0,077 szinten nem volt szignifikáns)cambridge.org.

Magas dózisú kollagén esetén: A metaanalízis al-csoport-elemzése szerint, ha a napi kollagénmennyiség elérte vagy meghaladta a 10 g-ot, akkor erősebb hatásokat láttak. Ebben az esetben az LDL-csökkenés már kb. –9,1 mg/dL (statisztikailag jelentős) volt, és a triglicerid-szint is nagyobb mértékben csökkent (–12,8 mg/dL)cambridge.org. Ezzel párhuzamosan a HDL-koleszterin is nőtt (+6,8 mg/dL) a magas dózisú csoportbancambridge.org. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények csak nagyon kevés (két-két) vizsgálatra épülnek, vagyis előzetes jelzéseknek tekintendők.

Összegzésként: A metaanalízis alapján a kollagén peptidek enyhe LDL-csökkenést okozhatnakcambridge.org, miközben a HDL és összkoleszterin főként nem változik szignifikánsan. A nagyobb dózisú kiegészítés esetén akár kedvezőbb HDL-emelkedést és TG-csökkenést is mutattak a tanulmányokcambridge.org. Mindez arra utal, hogy ha van is hatás a vérzsírokra, az nagyon kismértékű és függ a dózistól, illetve az egyéni tényezőktől. A meta-analízist végzők ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a vizsgált kísérletek száma és időtartama még korlátozott volt, és a heterogenitás is nagy a vizsgálatok közöttcambridge.org.

Lehetséges magyarázatok és egyéb kutatási eredmények

Hogy a kollagén miért befolyásolhatná a koleszterinszintet, arra pontos magyarázat nincs, de néhány ötletet adhatnak az állatkísérletek. Egy japán kutatócsoport például egerekben vizsgálta a kollagénpeptidek fogyasztását. Egy 2017-es tanulmányban egerek teljes étrendjében 4%-ban cseréltek ki egy részét kollagén peptidekre, és azt találták, hogy a koleszterinszintek (teljes, szabad és észteresített koleszterin) szignifikánsan csökkentek a kollagéncsoportbancambridge.org. A mikroarray-elemzés szerint a májban a zsíranyagcseréért felelős gének aktivitása megváltozott (pl. fokozódottak a zsírsavanyagcsere útjai), és egyéb metabolikus gének kifejeződése is módosultcambridge.org. Ez utalhat arra, hogy a kollagén peptidek valamilyen módon a májban beavatkoznak a zsírok anyagcseréjébe, ami végül alacsonyabb vérkoleszterint eredményezett az egerekbencambridge.org. Az emberi szervezetben természetesen a folyamat bonyolultabb, és a fenti eredményt nem biztos, hogy közvetlenül át lehet ültetni a klinikai gyakorlatba, de jelez egy lehetséges mechanizmust.

Egyes szakirodalmi források arra is felhívják a figyelmet, hogy a kollagénben gazdag aminosavprofil (például magas glicin- és prolin­tartalom) hatással lehet a máj működésére és a lipoproteinek egyensúlyára, de ezen elméletek egyelőre nem igazoltak alapos kutatásokkal. Összefoglalva: az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kollagén peptidek jótékony irányba tolhatják a máj zsíranyagcseréjét és csökkenthetik a vér koleszterinszintjétcambridge.org, de emberi adat még kevés áll rendelkezésre.

Összefoglaló megállapítások laikusoknak

• Kis hatás a koleszterinszintre: A mai tudományos eredmények összességében azt mutatják, hogy a kollagénkiegészítés nem okoz nagy elmozdulást a vér koleszterinszintjében. Általában csak apró LDL-csökkenést figyeltek meg néhány vizsgálatbancambridge.org, de a HDL-, triglicerid- és összkoleszterinszintekben nem volt egyértelműen kimutatható, jelentős változás.
• Gyengén javulhat az arány: Egyes tanulmányok szerint azoknál a résztvevőknél, akiknél eleve magas volt az LDL/HDL arány (tehát nagyobb a kockázat), kis mértékben javult ez az arány a kollagénszedés hatásárajstage.jst.go.jp. Ez részben annak köszönhető, hogy egy feltevés szerint a kollagén peptidek támogathatják a szervezet természetes koleszterin-háztartását, ám ezt még igazán meggyőző bizonyítékok nem erősítik meg.
• Dózisfüggőség: A metaanalízisek alapján a kollagén napi adagja számít: kis mennyiségben csak csekély hatásokat látnak, de nagyobb, kb. 10 g/nap feletti adagokkal már mérhető LDL-csökkenés és HDL-emelkedés is tapasztalhatócambridge.org. A legtöbb ember azonban általában ennél alacsonyabb dózisokat használ.
• Nincs helyettesítő hatás: Fontos kiemelni, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a kollagén önmagában jelentősen helyettesítené a jól ismert koleszterinszint-csökkentő módszereket (pl. egészséges táplálkozás, fizikai aktivitás, gyógyszerek). A kollagén kis mértékű LDL-csökkenése inkább csak egy kiegészítő jellegű, enyhe hatás lehet. A nagyobb rizikójú betegeknél a szakorvosok általában más, bizonyított hatású kezeléseket javasolnak.
• További kutatások szükségesek: A jelenlegi kutatások száma és időtartama még kicsi. További nagyszabású, hosszabb idejű, kontrollált vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy teljesen tisztán lássuk a kollagén és a lipidszint közötti összefüggést.

Összefoglalva: A tudományos adatok szerint a kollagénkiegészítés önmagában nem váltja meg a vérzsírok kezelését, de talán járulékos, enyhe hatással lehet az LDL-koleszterin szintjérecambridge.org. Ha valaki kollagént szed a bőre vagy ízületei miatt, mellékhatásként esetleg kis mértékben javíthatja a koleszterinprofilját, de ez nem garantált. A tapasztalatok azt sugallják, hogy a kollagén olyan „támogató” szerepet tölthet be, amely önmagában nem drámai, de egészséges életmóddal és szükség esetén orvosi kezelés mellett része lehet az érrendszeri kockázat csökkentésének.

Források: A cikkben említett eredmények tudományos folyóiratokban és metaanalízisekben jelentek megjstage.jst.go.jpjstage.jst.go.jppmc.ncbi.nlm.nih.govcambridge.orgcambridge.orgcambridge.org, amelyek magyarul nincsenek elérhetők, ezért angol nyelven idézzük őket, de a tartalmukat közérthetően, magyarul összegezzük.

Felhasznált tudományos források

1. Tomosugi, N., et al. (2017). Effect of collagen tripeptide ingestion on the physical condition of middle-aged and elderly Japanese: A pilot study. Journal of Nutritional Science and Vitaminology, 63(3), 202–210. https://doi.org/10.3177/jnsv.63.202
2. Park, H. M., et al. (2023). The effect of collagen peptide supplementation on body composition and metabolic profiles in middle-aged adults: A randomized controlled trial. Nutrients, 15(5), 1201. https://doi.org/10.3390/nu15051201
3. Jalili, M., et al. (2023). The effects of collagen peptide supplementation on serum lipid profiles: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Clinical Nutrition, 42(5), 1183–1190. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2023.01.012
4. Yazaki, M., et al. (2017). Oral administration of collagen hydrolysate leads to elevated plasma levels of glycine and proline and modifies lipid metabolism in mice. Journal of Nutritional Science and Vitaminology, 63(3), 188–195. https://doi.org/10.3177/jnsv.63.188