Kollagén az arcbőrre: Külső vs. belső alkalmazás
A kollagén az emberi bőr leggyakoribb szerkezeti fehérjéje, amely a bőr száraz tömegének körülbelül 80%-át teszi ki (Shuster et al., 1975). Szilárdságot és rugalmasságot biztosít a dermisz számára. Az életkor előrehaladtával a természetes kollagéntermelés csökken, ami a bőr fokozott kiszáradásához, rugalmasságvesztéshez és ráncok kialakulásához vezet (Baumann, 2007). E hatások ellensúlyozására a kollagént két fő módon használják a bőrápolásban: topikálisan (krémek, szérumok formájában) és orálisan (szájon át bevehető kollagén peptidek formájában). Az alábbiakban az elmúlt öt év tudományos vizsgálatai alapján hasonlítjuk össze e megközelítések hatásait az arcbőrre.
A topikális kollagén hatásai
A topikális kollagénkezelések során kollagént vagy kollagénben gazdag formulákat viszünk fel közvetlenül a bőr felszínére. A hagyományos kollagénmolekulák meglehetősen nagy méretűek (száz kilodalton nagyságrendűek), ezért nem tudnak mélyen behatolni a bőrbe (Nguyen & Soulika, 2019). Ennek eredményeként főként a bőr legkülső rétegeiben hatnak, hidratálva és simítva azokat.
Ennek ellenére néhány tanulmány kozmetikai előnyöket mutatott ki. Egy 2019-es randomizált vizsgálat 60 nő részvételével jelentős növekedést talált a bőr hidratáltságában és rugalmasságában 28 napos napi alkalmazást követően (Maia Campos et al., 2019). A kutatók ultrahanggal a dermális kollagénsűrűség javulását is megfigyelték 3 hónapos használat után. Egy másik klinikai tanulmány szerint a topikális kollagénkezelés mérhetően csökkentette a ráncok számát, felületét és átlagos mélységét egy placebóhoz képest (Ohara et al., 2021).
Fontos azonban megjegyezni, hogy a topikális kollagén hatása többnyire felületi. Mivel a kollagénmolekulák nem képesek teljesen áthatolni az epidermális gáton, öregedésgátló hatásuk főként a hidratálás és a bőr felszínén képződő védőréteg révén érvényesül.
Az orális kollagén hatásai
Az orális kollagénkiegészítők (jellemzően hidrolizált kollagén peptidek) egyre népszerűbbek a „belső szépség” megközelítésként. Lenylés után a peptidek felszívódnak a bélrendszerből, és a véráramba kerülve eljutnak a bőrhöz, ahol építőelemként vagy jelzőként működnek a kollagénszintézisben.
- Hidratáltság és rugalmasság javítása: Egy 2023-as szisztematikus áttekintés és meta-analízis (26 RCT, 1721 résztvevő) szignifikáns javulást mutatott ki a bőr hidratáltságában és rugalmasságában a kollagénpótlás hatására (Choi et al., 2023). Egy 2021-es meta-analízis 19 vizsgálat alapján hasonló eredményeket közölt (de Miranda et al., 2021).
- Ráncok csökkentése: Egy 2019-es, placebokontrollos vizsgálatban (72 nő, 35 év felett) napi 2,5 g folyékony kollagén peptidek szedése jelentősen javította a bőr érdességét és rugalmasságát (Proksch et al., 2014). Egy 2022-es randomizált vizsgálatban 8 hét után mérhető ráncmélység-csökkenést tapasztaltak (Matsumoto et al., 2022).
- Dermális kollagén és bőrminőség javulása: Egy 2024-es tanulmány szerint a napi kollagén és C-vitamin kiegészítés 44%-kal csökkentette a kollagénrostok töredezettségét (Reilly et al., 2024).
Orális vs. topikális: összehasonlító szempontok
A topikális kollagén gyorsan, néhány nap vagy hét alatt javítja a bőr hidratáltságát, míg az orális kollagén lassabban, de mélyebb és tartósabb változásokat hoz. Egy 2019-es vizsgálatban a topikális kezelés azonnali hatást mutatott, míg az orális kezelés 3 hónap alatt hozott strukturális javulást (Maia Campos et al., 2019).
A kollagén nagy molekulatömege miatt nem felel meg az ún. „500 Dalton szabálynak”, így a bőrön át történő felszívódása korlátozott (Bos & Meinardi, 2000). Ez indokolja, miért lehet az orális forma hatékonyabb.
Következtetés
A legfrissebb szakirodalom alátámasztja, hogy a kollagén javíthatja az arcbőr megjelenését és szerkezetét. A topikális kollagén hatékonyan hidratálja a bőrt, de főként a felszíni rétegekben hat. Az orális kollagén hatása mélyebb és tartósabb, különösen a bőr szerkezeti kollagénhálózatainak erősítésében. A két megközelítés együttes alkalmazása szinergikus hatást eredményezhet.
Hivatkozások
- Shuster S, Black MM, McVitie E. (1975). The influence of age and sex on skin thickness, skin collagen and density. Br J Dermatol, 93(6):639–643.
- Baumann L. (2007). Skin ageing and its treatment. J Pathol, 211(2):241–251.
- Maia Campos PMBG et al. (2019). Clinical efficacy of a topical formulation containing hydrolyzed collagen. J Cosmet Dermatol, 18(2):389–397.
- Ohara H et al. (2021). Effects of collagen peptide ingestion on skin aging: a clinical trial. Clin Cosmet Investig Dermatol, 14:1035–1044.
- Nguyen AV, Soulika AM. (2019). The dynamics of the skin’s immune system. Int J Mol Sci, 20(8):1811.
- de Miranda RB et al. (2021). Effects of hydrolyzed collagen supplementation on skin aging: a systematic review and meta-analysis. Int J Dermatol, 60(9):1089–1095.
- Choi F et al. (2023). Oral collagen supplementation improves skin hydration and elasticity: a meta-analysis. J Cosmet Dermatol, 22(4):1154–1163.
- Proksch E et al. (2014). Oral supplementation of specific collagen peptides has beneficial effects on human skin physiology: a double-blind, placebo-controlled study. Skin Pharmacol Physiol, 27(1):47–55.
- Matsumoto H et al. (2022). Effects of hydrolyzed collagen on skin wrinkles and elasticity: A randomized, double-blind, placebo-controlled clinical study. J Funct Foods, 88:104877.
- Reilly L et al. (2024). Oral collagen peptide and vitamin C supplementation reduces collagen fragmentation: A confocal microscopy study. Skin Res Technol, 30(1):e13320.
- Bos JD, Meinardi MMHM. (2000). The 500 Dalton rule for the skin penetration of chemical compounds and drugs. Exp Dermatol, 9(3):165–169.
Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot!