Képzeljük el, hogy egy váratlan kisebb esés vagy akár egy rossz mozdulat is csonttöréssel végződik. Ez nem egy távoli rémálom, hanem a csontritkulás mindennapi valósága sokak számára. Világszerte a nők mintegy harmada, a férfiak ötöde szenved el 50 év felett osteoporotikus töréstnewsnetwork.mayoclinic.org. A csontritkulás – más néven oszteoporózis – egy „csendes” betegség, amely alattomosan gyengíti meg a csontokat, gyakran tünetmentesen egészen addig, amíg be nem következik az első törésniams.nih.gov. Ez a cikk áttekinti a csontritkulás tüneteit, okait, diagnosztikai és kezelési lehetőségeit, beleértve a csontritkulás kezelése terén elért legújabb eredményeket, valamint azt, hogyan előzhetjük meg ezt a súlyos állapotot.

(Megjegyzés: A „csontritkulás” kifejezést szó szerint úgy fordíthatjuk, hogy „a csont ritkulása” – nem véletlen, hogy a köznyelvben néha tévesen „csont ritkulas” vagy ékezetek nélkül „csontritkulas” formában is említik.)

A csontritkulás fogalma és oka

Egy egészséges csont belső szerkezete (fent) és egy csontritkulás miatt elvékonyodott, meggyengült csont (lent) összehasonlítása. Jól látható, hogy az oszteoporotikus csont szivacsos állománya sokkal ritkább, lyukacsosabb – ez a szerkezeti gyengülés okozza a csontok törékenységét.

A csontritkulás a csontszövet mennyiségének és tömörségének fokozatos csökkenésével járó betegség. Oszteoporózis akkor alakul ki, amikor a csont ásványianyag-tartalma és tömege csökken, illetve a csont mikroszerkezete megbomlik. Ennek következtében a csontok gyengülnek, és törékennyé válnakniams.nih.gov. Egészséges csontban folyamatos átépülés zajlik: a csontbontás és csontépítés egyensúlyban van. Fiatal korban – kb. 20-30 éves korig – a csontépítés gyorsabb, így növekszik a csonttömeg. Harminc év körül érjük el a csúcs-csonttömeget, ezután a természetes öregedés részeként a csontlebontás tempója felülmúlja az építésétmayoclinic.org. Ha túl sok csont bomlik le és nem pótlódik megfelelően, idővel kialakul a csontritkulás.

Mi okozza a csontritkulást? Nincs egyetlen kiváltó oka; inkább több kockázati tényező együttes hatása vezet a betegség kialakulásához. Ide tartoznak az életkorral járó változások, a hormonális hatások, az életmódbeli tényezők és egyes betegségek vagy gyógyszerek. Összefoglalva a főbb okokat és rizikófaktorokat:

• Életkor: Az idő előrehaladtával mindenkinél csökken a csonttömeg. Az öregedés az egyik legerősebb kockázati tényező – minél idősebb valaki, annál valószínűbb a csontritkulás kialakulásaniams.nih.govniams.nih.gov. Az életkor hatása részben a hormonális változásokkal és a csontépítés lassulásával függ össze.
• Nem: Nőkben négyszer gyakoribb a csontritkulás, mint férfiakbanpmc.ncbi.nlm.nih.gov, elsősorban a menopauza utáni hormonális változások miatt. A nők eleve kisebb, vékonyabb csontozattal rendelkeznek, ami kevesebb „tartalékot” jelent időskorraniams.nih.gov. Fontos azonban kiemelni, hogy a csontritkulás férfiaknál is előfordul: az oszteoporózisos betegek kb. 20%-a férfinewsnetwork.mayoclinic.org, jellemzően 70 év felett vagy bizonyos betegségek, gyógyszerek hatásáraniams.nih.govniams.nih.gov. (Erről bővebben lentebb még szólunk.)
• Genetika és családi halmozódás: Ha a szüleid vagy nagyszüleid között volt csontritkulásos beteg – különösen ha idősebb korban csonttörést szenvedtek –, akkor a te kockázatod is magasabbmayoclinic.org. A családi hajlam szerepét több kutatás igazoljaniams.nih.gov.
• Testalkat: A vékony, kisméretű csontozatú emberek – függetlenül attól, férfiak vagy nők – veszélyeztetettebbek, mert eleve kisebb csonttömeggel rendelkeznekniams.nih.gov. Egy sudár, de törékeny testalkatú nő például nagyobb eséllyel veszíti el időskorára azt a csonttömeget, ami a csontok szilárdságát biztosítja.
• Hormonális tényezők: A csontritkulás kialakulásában jelentős szerepet játszanak a hormonok egyensúlyi változásai. A nemi hormonok csökkenése a legfontosabb okok egyike. Nőknél a menopauza idején az ösztrogén hormon szintje hirtelen lezuhan – ez az egyik legerősebb kiváltó tényező a posztmenopauzális csontritkulásbanmayoclinic.org. Férfiaknál a tesztoszteron szintje fokozatosan csökken az életkorral, de ez általában kevésbé drámai hatású; ugyanakkor a kórosan alacsony tesztoszteron (pl. hormonális rendellenesség vagy prosztatakezelés miatt) felgyorsíthatja a csontvesztéstmayoclinic.orgniams.nih.gov. Emellett a pajzsmirigy-túlműködés vagy a túlzott pajzsmirigy-hormon pótlás szintén csontbontó hatású lehetmayoclinic.org. Ugyanez igaz a mellékpajzsmirigy vagy mellékvese túlműködésére is, melyek a csontanyagcserét kóros irányba tolhatjákmayoclinic.org. Összességében elmondható, hogy a csontritkulás hormonális háttere összetett, de a legfontosabb tényező a nemi hormonok (ösztrogén, tesztoszteron) szintjének változása.
• Táplálkozás és ásványi anyagok: A kalcium és D-vitamin hiánya hosszú távon meggyengíti a csontokat. Ha valaki évtizedeken át nem visz be elegendő kalciumot (pl. kevés tejterméket fogyaszt) és D-vitamint (ami a kalcium felszívódásához kell), annak csontjai kevésbé sűrűek, és időskorára nagyobb eséllyel válnak törékennyémayoclinic.org. A D-vitamin hiánya gyakoribb olyan országokban, ahol kevesebb a napsütés (hiszen a napfény hatására termelődik a bőrben); ezt ellensúlyozandó sok élelmiszert dúsítanak D-vitaminnal. A fehérjehiányos, alultáplált állapot szintén rontja a csontok minőségétniams.nih.gov. Fiatal korban a nem megfelelő táplálkozás azt eredményezheti, hogy a csúcs-csonttömeg alacsonyabb lesz, ami később kevesebb tartalékot jelent.
• Életmód: Számos hétköznapi szokásunk hat a csontjaink egészségére. Mozgáshiány: A rendszeres testmozgás hiánya csontritkuláshoz vezethet, mivel a csontképzés inger híján nem kielégítő. Aki ülő életmódot folytat, vagy hosszú ideig ágyhoz kötött (pl. betegség miatt), annak gyorsabban gyengül a csontozataniams.nih.gov. Dohányzás: A dohányfüst összetevői gátolják a csontépítést – a dohányzók csontsűrűsége alacsonyabb, és több kutatás is kimutatta, hogy a dohányzás önálló kockázati tényezője a töréseknekniams.nih.gov. Alkohol: A krónikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás szintén „csontgyilkos”: rontja a kalciumfelszívódást és a csontképző sejteket is károsítja. Aki rendszeresen sok alkoholt iszik, annál jelentősen nő a csontritkulás és a törések veszélyeniams.nih.gov. Ezeken felül az extrém fizikai aktivitás miatti túlzott leterhelés (pl. élsportoló nőknél) paradox módon hormonális zavarokhoz vezethet – például menstruáció kimaradásához – ami szintén csontritkulást idézhet elő fiatalabb korban.
• Gyógyszerek és betegségek: Bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése mellékhatásként csontritkulást okozhat. A legismertebbek a szteroidok (kortikoszteroidok, pl. prednizon), melyeket sokszor autoimmun betegségekre vagy gyulladásokra írnak fel: ezek tartós szedése súlyosan csökkenti a csontképződéstmayoclinic.org. Ezenkívül egyes hormonális kezelések (pl. prosztata- vagy emlőrákterápiák, amelyek a nemi hormonokat blokkolják) gyorsíthatják a csontvesztéstmayoclinic.org. A antiepileptikumok, a protonpumpa-gátlók (gyomorsavcsökkentők), bizonyos antidepresszánsok (SSRI-k), illetve a cukorbetegség kezelésére használt tiazolidindionok mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolhatják a csontok egészségétniams.nih.gov. Ami a betegségeket illeti: sok krónikus kórkép másodlagos csontritkuláshoz vezethet. Ilyenek például a reumás ízületi gyulladásniams.nih.gov, a krónikus máj- vagy vesebetegségek, a felszívódási zavarokkal járó emésztőrendszeri betegségek (pl. Crohn-betegség, lisztérzékenység), a hormonrendszer betegségei (pl. pajzsmirigy túlműködés, Cushing-kór), a 2-es típusú cukorbetegség, a HIV-fertőzés, vagy a kóros étvágytalanság (anorexia nervosa)niams.nih.govniams.nih.gov. A tartós immobilizáció (mozgásképtelenség) bizonyos betegségekben szintén súlyosbítja a contvesztést.

Látható, hogy a csontritkulás kialakulásában sok tényező játszik közre – gyakran több rizikófaktor együttes fennállása vezet a betegséghez. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy minden különösebb ok nélkül, látszólag egészséges életmód mellett alakul ki csontritkulás, különösen idősebb korbanniams.nih.gov. Fontos tehát, hogy tudjunk a kockázatokról, és lehetőség szerint minimalizáljuk azokat – erről bővebben a megelőzés fejezetben írunk.

A csontritkulás tünetei – mikor gyanakodjunk?

A csontritkulást „néma járványnak” is nevezik, mivel hosszú ideig teljesen tünetmentes lehetniams.nih.gov. A csontok belseje lassan, fájdalom nélkül ritkul, és nincs árulkodó jel addig, amíg a csont meggyengülése miatt valamilyen káros következmény – általában csonttörés – nem történik. Korai stádiumban tehát nincsenek figyelmeztető tünetek. Ezért is szokták a csontritkulást az alattomos betegségek közé sorolni, hasonlóan például a magas vérnyomáshoz: évekig észrevétlen, de közben folyamatosan károsítnewsnetwork.mayoclinic.org.

Amikor a csontvesztés már előrehaladott, vagy bekövetkezett egy törés, akkor jelennek meg az első tünetek. A csontritkulás tünetei közé tartozhatnakmayoclinic.org:

• Hátfájás: Különösen a gerinc területén jelentkező erős fájdalom figyelmeztető jel lehet. Gyakran egy összeroppant (kompressziós) csigolyatörés okozza a hirtelen vagy fokozatosan kialakuló hátfájástmayoclinic.org. Előfordulhat, hogy a fájdalom egy konkrét mozdulathoz (pl. előrehajlás, emelés) köthetően indul, de az is lehet, hogy fokozatosan erősödik megmagyarázható ok nélkül. A gerinctörés miatti fájdalom heves is lehet, és hetekig tarthat, de sajnos krónikussá is válhat, ha a csigolyák deformálódása tartós idegnyomást vagy tartáshibát idéz elő.
• Testmagasság csökkenése: Az évek során tapasztalható összemenés, alacsonyabbá válás gyakori jele a csontritkulásnak. Ennek oka többnyire a gerinccsigolyák összelapulása, tömörülése. A csontritkulás miatt a csigolyák elvesztik szivacsos állományuk egy részét, és összeroppanhatnak. Még ha nem is okoz feltűnő fájdalmat, ez a folyamat centiméterekkel csökkentheti a testmagasságot. Sok nő veszi észre, hogy időskorára akár 3-5 cm-rel is alacsonyabb, mint fiatalon – ez a csontritkulás egyik árulkodó tünete lehet.
• Görnyedt testtartás, púpos hát: A stoopos testtartás – hétköznapi nyelven púpos hát vagy „dowager-púp” – szintén a gerinctörések következménye. A háti csigolyák kompressziós törései miatt kialakuló kyphosis (görbe hát) elsősorban idősebb nőknél feltűnő. Ilyenkor a hát meggörbül, a vállak előreesnek, a testtartás előrehajló leszniams.nih.gov. Ez nem csupán esztétikai probléma: a belső szervek (pl. tüdő) térfogata is csökkenhet miatta, légzési nehezítettséget okozva.
• Szokatlanul könnyen bekövetkező csonttörések: Olyan törések, amelyek egy kis traumára (például elesés álló magasságból, enyhe ütődés) vagy akár mindennapos mozdulatra (pl. előrehajlás, köhögés) következnek be, gyanúsak csontritkulásraniams.nih.gov. Egészséges csont normál esetben kibírna egy ekkora behatást törés nélkül – ha mégis törik, az a csont gyengeségét jelzimayoclinic.org. Tipikus példák a csukló törése egy banális eséstől, a combnyaktörés egy rossz lépéstől vagy elcsúszástól, esetleg a bordatörés egy erősebb köhögéstől. Csontritkulás esetén sajnos a csont szilárdsági tartalékai kimerültek, így a vártnál jóval könnyebben törikmayoclinic.org.

Fontos hangsúlyozni, hogy maga a csontritkulás (csontvesztés) nem jár érzékelhető fájdalommal vagy egyéb panasszal, amíg törés nem történik. Tehát a fenti tünetek mind közvetett jelek, a bekövetkezett csonttörések következményei. Éppen ezért a csontritkulást rendszerint későn, a törés bekövetkezte után diagnosztizálják. Az első törés pedig gyakran lavinát indít el: csontritkulásos betegnél a további törések kockázata megnő az első után.

Csontritkulás nőknél

A csontritkulás elsősorban a nőknél gyakori, különösen a menopauzát követő években. Nőknél a csontvesztés üteme a változókor beköszöntével drámaian felgyorsul, mivel az ösztrogén szintje lezuhan – ennek a hormonnak pedig addig védő hatása volt a csontokranewsnetwork.mayoclinic.org. A menopauzát követő 5-10 évben a nők csonttömegük jelentős részét elveszíthetik. A csontritkulás tünetei nőknél gyakran ebben az életszakaszban jelentkeznek először, tipikusan egy csuklótörés vagy csigolya-összeroppanás formájában. A posztmenopauzális nők körében olyan gyakori ez a betegség, hogy néha „női betegségként” emlegetik – holott nem kizárólag a nőket érinti, csak náluk sokkal korábban és gyakoribban jelentkezik.

Klinikailag a nőknél a leggyakoribb törések csontritkulás talaján: a csigolyatörések, a csukló (alkar) törései és a csípőtáji törések. A magasságcsökkenés és púpos hát is főként nőknél látható, jellemzően 60-70 éves kor felett, a sorozatos apró gerinctörések miatt. Mivel a nők tovább élnek, mint a férfiak, és csontjaik is korábban válnak gyengévé, náluk halmozódnak az esetek. Becslések szerint a 50 év feletti fehér nők több mint 50%-ának lesz élete során legalább egy csontritkulás miatti törésemedicalnewstoday.com – ez óriási arány, ami jelzi a probléma súlyosságát.

Csontritkulás férfiaknál

Gyakran hallani azt a tévhitet, hogy „a férfiaknak nem lesz csontritkulásuk”. Való igaz, hogy a férfiaknál ritkábban és későbbi életkorban alakul ki a betegség, de messze nem példa nélküli! A csontritkulás férfiaknál jellemzően 70 éves kor felett jelentkezik, amikor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése már jelentősen lecsökkent, és számos egyéb rizikótényező (pl. D-vitamin hiány, kevesebb mozgás, krónikus betegségek) is összeadódhatniams.nih.govniams.nih.gov. Felismerni azonban nehezebb, mert valóban ritkábban gondolnak rá mind a páciensek, mind az orvosok.

Statisztikák szerint az oszteoporózisos betegek kb. egyötöde férfinewsnetwork.mayoclinic.org. A férfi csontritkulás gyakran másodlagos formában jelentkezik, vagyis valamilyen alapbetegség vagy gyógyszeres kezelés váltja ki. Ilyen lehet például a szteroidterápia (pl. autoimmun betegségben), a hormonkezelés prosztatarák esetén (amely lecsökkenti a tesztoszteron szintet), krónikus vesebetegség, vagy túlzott alkoholfogyasztás – ezek mind a férfi csontok ellenségei.

Érdekes módon, ha a férfiaknál csontritkulás miatt törés következik be, annak lefolyása gyakran súlyosabb, mint a nőknél. Egyes vizsgálatok szerint a férfiak esetében a csípőtáji törést követő egy éven belüli halálozás magasabb, mint nőknél, és a férfiak hajlamosabbak komplikációkra is a törések utánpmc.ncbi.nlm.nih.gov. Ennek oka részben, hogy idősebb életkorban következik be (így több az egyéb társbetegség is), illetve hogy a férfiaknál sokszor későn ismerik fel a csontritkulást – gyakran csak az első súlyos törés kapcsán, addig nem szűrték őket. Emiatt a szakemberek egyre inkább hangsúlyozzák a férfiak szűrésének fontosságát is, legalább 70 éves kor felett vagy fiatalabban, ha egyéb kockázati tényezők fennállnakmayoclinic.org.

Összességében tehát a csontritkulás tünetei férfiaknál és nőknél hasonlóak (törések, hátfájás, testmagasság csökkenése stb.), de a bekövetkezés ideje és gyakorisága eltérő. Minden idősödő férfinak is érdemes odafigyelnie csontjai állapotára, különösen ha olyan betegsége vagy életmódbeli kockázata van, ami csontvesztéshez vezethet. A csontritkulás vizsgálata férfiaknál ugyanúgy történik, mint nőknél – erről a következő részben lesz szó.

A csontritkulás vizsgálata és diagnózisa

Mivel a csontritkulás sokáig tünetmentes, kulcsfontosságú a szűrés és a korai diagnózis. A betegség felismerésének arany standardja a csontsűrűség mérés, más néven csontdenzitometria. A köznyelvben gyakran csak „csontritkulás vizsgálat”-ként emlegetett eljárás lényege, hogy megmérjük a csontok ásványianyag-tartalmát, tipikusan a gerinc és a csípő területén. A legelterjedtebb módszer a DEXA (dual-energy X-ray absorptiometry) vizsgálat, amely két energiájú röntgensugár segítségével állapítja meg a csont ásványianyag-sűrűségét. Ez egy gyors, fájdalommentes és minimális sugárterheléssel járó teszt: a páciens egy asztalon fekszik, miközben a gép letapogatja a csontjaitniams.nih.gov. A DEXA számszerűen megadja a csontsűrűséget, melyet az úgynevezett T-score formájában fejeznek ki. A T-score azt mutatja meg, hogy a mért csontsűrűség mennyivel tér el a fiatal felnőtt (25-30 éves) átlagértéktől. Csontritkulás diagnózisa akkor mondható ki, ha a T-score ≤ –2,5 (vagyis legalább 2,5 standard deviációval a fiatal átlag alatt van a csontsűrűség). –1,0 és –2,5 közötti T-score esetén osteopeniáról (enyhe csontvesztésről) beszélünk, ami a csontritkulás előszobája lehet.

A csontsűrűség mérése az egyetlen biztos módja a csontritkulás kimutatásának, hiszen vérvizsgálatból vagy egyéb úton közvetlenül nem derül ki a csontok állapota. A DEXA vizsgálat a legmegbízhatóbb eszköz nemcsak a diagnózis felállítására, de a törési kockázat előrejelzésére isniams.nih.gov. Jellemzően a combnyak (csípő) és a ágyéki gerinc csontdenzitását mérik, mert ezek a területek prognosztikus értékűek: ha itt alacsony a csontsűrűség, akkor nagy a súlyos törések (csípőtörés, csigolyatörés) kockázata. Léteznek perifériás csontsűrűség-mérő eszközök is (pl. sarokcsont ultrahangos mérés), ám ezek kevésbé megbízhatóak a valódi törési kockázat megítélésébenniams.nih.gov – ezért ha egy ilyen szűrővizsgálat gyenge csontokat jelez, mindenképp DEXA-val kell megerősíteni a diagnózistniams.nih.gov.

Felmerül a kérdés: kiknél indokolt a csontsűrűség-vizsgálat? Az orvosi ajánlások szerint minden 65 év feletti nőnek javasolt legalább egyszer elvégeztetni, mert ebben a korcsoportban a csontritkulás gyakorimayoclinic.org. A fiatalabb, menopauza előtti nők esetében akkor indokolt, ha korai menopauza lépett fel, vagy ha más kockázati tényezők vannak (pl. erős családi halmozódás, korábbi csonttörés kis erőbehatásra, krónikus szteroid szedés)mayoclinic.org. Férfiaknál hivatalos állásfoglalások kicsit eltérnek: egyes szakmai szervezetek 70 év felett javasolják a szűrést rutinszerűenmayoclinic.org, mások csak akkor, ha egyéb rizikófaktor is jelen van (például hosszú ideig tartó kortikoszteroid-kezelés, hipogonadizmus vagy korábbi törés). Ami biztos: ha 50 év felett valakinek kis traumára bekövetkező törése volt (például elcsúszott és eltört a csuklója vagy csípője), azt már automatikusan csontritkulás gyanúsként kell kezelni, és indokolt a csontsűrűség-vizsgálat elvégzésemayoclinic.org. Sok ilyen esetben utólag derül ki, hogy a csontjaik jóval gyengébbek a normálisnál.

A DEXA mellett az orvos egyéb diagnosztikus lépéseket is tehet. Laboratóriumi vizsgálatokkal például ellenőrizhetik a kalcium és D-vitamin szintet, a pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-hormonok szintjét, a vesefunkciót, valamint esetleg a csontbontás és -építés markereit a vérben/vizeletben. Ezek a tesztek abban segítenek, hogy kiderüljön, nincs-e másodlagos oka a csontritkulásnak (pl. hormonális betegség, vitaminhiány), illetve hogy a kezelés során nyomon kövessék a csontanyagcsere változásait.

Bizonyos esetekben a röntgenfelvétel is árulkodó lehet: egy rutin mellkasröntgenen például felfedezhetik a radiológusok a csigolyák ellapulását vagy a csontritkulásra jellemző csontszerkezeti ritkulást. Ugyanígy, egy csonttörés kapcsán készült röntgen során a tapasztalt szem felismerheti a csontritkulás jeleit (pl. vékony kortikális csontszélek, áttetszőbb csont). Ám a röntgen önmagában nem alkalmas korai stádiumú csontritkulás diagnózisára – ehhez a DEXA sokkal érzékenyebb.

Összességében a csontritkulás diagnózisa a csontsűrűség mérésén alapul, kiegészítve a beteg kórelőzményének és rizikótényezőinek felmérésével. Ha a diagnózis megszületett, fontos következő lépés a megfelelő kezelési terv felállítása, amiről a következőkben lesz szó.

A csontritkulás kezelése

A csontritkulás terápiájának célja kettős: egyrészt lassítani vagy megállítani a további csontvesztést, másrészt csökkenteni a törések kockázatát, illetve kezelni a már bekövetkezett törések következményeit (például a fájdalmat és a mozgáskorlátozottságot). Mivel a csontritkulás egy komplex, több tényező által befolyásolt állapot, a kezelése is összetett, több pilléren nyugszik. Ide tartozik a gyógyszeres kezelés, a hormonális terápia bizonyos esetekben, valamint az életmódbeli és otthoni módszerek (pl. étrend, mozgás, táplálékkiegészítők) alkalmazása. Az alábbiakban ezeket a területeket külön-külön is áttekintjük. (Megjegyzés: Sok laikus az interneten egyszerűen „csontritkulas kezelese” kulcsszóra keresve próbál tájékozódni – azonban fontos megérteni, hogy nincs egy varázsszer, a terápia mindig személyre szabott és összetett.)

A csontritkulás gyógyszeres kezelése

Jelenleg számos hatékony gyógyszer áll rendelkezésre a csontritkulás kezelésére, melyek két fő csoportra oszthatók: csontbontást gátló szerekre és csontépítést serkentő szerekre. A legtöbb beteg esetében elsőként a csontbontást gátló (antireszorptív) terápiát alkalmazzák.

• Biszfoszfonátok: Ezek a gyógyszerek gátolják a csontbontó sejtek (oszteoklasztok) működését, így lelassítják a csontvesztést. A biszfoszfonátok jelentik az első választást a csontritkulás gyógyszeres kezelésébenmayoclinic.org. Ide tartozik például az alendronát (heti egy tabletta formájában szedhetőmayoclinic.org), a rizedronát (heti vagy havi tabletta), az ibandronát (havi tabletta vagy háromhavonta vénás injekció), és a zolendronsav (évente egyszer intravénás infúzió)mayoclinic.org. E szerek hatékonyságát számos klinikai vizsgálat igazolta: alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető a gerinc- és csípőtáji törések gyakorisága. A biszfoszfonátokat általában 3-5 évig adják folyamatosan; ezt követően az orvos a beteg állapotától függően dönthet úgynevezett gyógyszerszünet (drug holiday) beiktatásáról, mivel nagyon hosszú távon ritkán bár, de felhalmozódhatnak mellékhatások. A leggyakoribb mellékhatásuk a gyomorirritáció (ezért kell éhgyomorra bevenni sok vízzel, és utána egy ideig nem lefeküdni), illetve egyes esetekben influenzaszerű tünetek (főleg infúzió után). Nagyon ritka, de ismert mellékhatás a állcsont-elhalás és az ún. atípusos combcsonttörés; ezek azonban jellemzően hosszan (több mint 5-10 évig) kezelt betegeknél fordulnak elő, és a kockázatuk csekély. A biszfoszfonátok összességében biztonságos és hatékony szerek, melyekkel a legtöbb postmenopauzális oszteoporózisos beteg kezelése indul.
• Denoszumab: A denoszumab egy monoklonális ellenanyag (ellenanyag-terápia), mely szintén a csontbontást gátolja, de más mechanizmussal. Azoknál alkalmazzák, akik nem tolerálják a biszfoszfonátokat, vagy akiknek veseproblémái miatt azok nem adhatókmayoclinic.org. A denoszumab hat hónaponként bőr alá adott injekció formájában történik (gyógyszer neve: Prolia)mayoclinic.org. Nagy előnye, hogy vesebetegségben is biztonsággal adható, és szintén bizonyítottan csökkenti a töréseket. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ha egyszer elkezdik, nem tanácsos hirtelen abbahagyni: a denoszumab felfüggesztése után a csontvesztés visszapattanásszerűen felgyorsulhat, ami a gerinctörések kockázatát átmenetileg megemelimayoclinic.org. Ezért a jelenlegi ajánlások szerint a denoszumab-kezelés befejezésekor másik csontvédő gyógyszerre (pl. biszfoszfonátra) kell átállni. A denoszumab mellékhatásprofilja kedvező; ritkán okozhat bőrfertőzéseket vagy nagyon ritkán állcsontproblémát, de általában jól tolerálható.
• Szelektív ösztrogén-receptor modulátorok (SERM-ek): Ide tartozik például a raloxifen. Ezek a szerek a női ösztrogén hormonhoz hasonló védő hatást fejtenek ki a csontokon, de anélkül, hogy az emlő- és méhszöveteket stimulálnák (így elkerülve az ösztrogén hormonpótlás kockázatait). A raloxifent főleg posztmenopauzális nők csontritkulásában alkalmazzák, különösen akkor, ha más gyógyszereket nem tolerálnak, vagy ha a páciensnek a csontritkulás mellett kifejezetten fokozott emlőrák-kockázata is van (ugyanis a raloxifen csökkenti az ösztrogén-pozitív emlőrák kockázatát). A SERM-ek elsősorban a gerinctörések megelőzésében hatékonyak, a csípőtáji töréseket kevésbé előzik meg. Mellékhatásként hőhullámok jelentkezhetnek, valamint növelhetik a trombózis-hajlamot, ezért olyan betegeknél nem adják, akiknek volt már mélyvénás trombózisuk.
• Kalcitonin: A kalcitonin hormon készítményként (orrspray formában) korábban viszonylag gyakran használták gerinctöréses fájdalom csillapítására és csekély csontvesztés-gátlásra, de ma már ritkábban alkalmazzák. Hatása viszonylag gyenge a többi szerhez képest, és hosszabb távon nem bizonyult olyan hatékonynak a törések megelőzésében.

A fenti csontlebontást gátló szerek mellett léteznek csontépítő (anabolikus) terápiák is, amelyeket súlyos csontritkulás esetén, magas törési kockázatnál vetnek be, vagy ha a többi kezelés nem vált be.

• Parathormon-analógok: Ilyen a teriparatid és az abaloparatid. Ezek a szintetikus hormonok a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) egy részletéhez hasonlóak, és érdekes módon napi egyszeri injekcióban adva serkentik a csontépítést. (Fontos megjegyezni, hogy a PTH folyamatos magas szintje csontbontást okoz, de pulzatilisan adagolva paradox módon a csontképző sejteket aktiválja.) A teriparatid 18-24 hónapos kezelés során jelentősen növeli a csonttömeget és csökkenti a töréseket súlyos oszteoporózisban szenvedőknél. Alkalmazása után általában át kell térni egy csontbontást gátló szerre, hogy a nyert csonttömeg megmaradjon. Hátránya a magas költség és hogy napi szubkután injekció formájában kell beadni. Mellékhatás lehet átmeneti hiperkalcémia (magas kalciumszint) vagy izomfájdalom, de összességében hatékony és értékes terápia a magas kockázatú betegeknek.
• Romosozumab: A romosozumab a legújabb terápiák egyike, egy anti-szklerosztin monoklonális antitest, amely kettős hatást fejt ki: fokozza a csontépítést és gátolja a csontbontást isnature.com. Havi egy injekció formájában adják, és általában 12 hónapig tart a kezelés. Klinikai vizsgálatokban a romosozumab drámaian – akár 70%-kal – csökkentette az új gerinctörések kockázatát egy év alatt, és jelentősen növelte a csontdenzitásttranslational-medicine.biomedcentral.com. Ez egy nagy reményeket keltő kezelés súlyos csontritkulásban, különösen olyan esetekben, amikor gyors hatásra van szükség (pl. sorozatos törések zajlanak). Fontos azonban megjegyezni, hogy a romosozumab nem adható mindenkinek: bizonyos szív-érrendszeri kockázatok esetén óvatosság szükséges. Egy 2023-as kutatás genetikai adatok elemzésével rámutatott, hogy a romosozumab hatásmechanizmusa – a szklerosztin fehérje gátlása – kissé növelheti a szívinfarktus kockázatátbristol.ac.ukbristol.ac.uk. Bár ezek az eredmények nem egyértelműek és további vizsgálatok szükségesek, a gyógyszert egyelőre főleg olyan súlyos csontritkulásban szenvedő posztmenopauzális nőknek ajánlják, akiknél a törés kockázata nagyon magas, és nincs aktív szívbetegségük. A romosozumabval szerzett eddigi tapasztalatok alapján a szív-érrendszeri biztonságosság kérdése nyitott, de csontvédő hatása kimagasló.

A gyógyszeres kezelés megkezdéséről és kiválasztásáról mindig a kezelőorvos dönt a páciens egyéni kockázati profilja alapján. Nem ritka, hogy a kezelés során kombinálják vagy szekvenciálisan alkalmazzák a fenti szereket – például egy idő után áttérnek biszfoszfonátról romosozumabra, majd denoszumabra, az aktuális ajánlások és a beteg állapota függvényében. A lényeg, hogy ma már rendelkezésre áll egy széles fegyvertár, amellyel a csontritkulás által okozott csontvesztés érdemben lassítható, sőt részben vissza is fordítható, és a törési kockázat jelentősen csökkenthető.

Fájdalomcsillapítás és töréskezelés: Külön szót érdemel a csontritkulás fájdalom csillapítása, hiszen a már bekövetkezett törések – főleg a csigolyák összeroppanása – komoly fájdalmat okozhatnak. A csontritkulás önmagában nem fáj, de a törések igen. A kezelés fontos része tehát a fájdalomcsillapítás: enyhébb esetben vény nélküli fájdalomcsillapítók (paracetamol, ibuprofen) is elegendők lehetnek, súlyosabb fájdalomnál erősebb szerek (pl. opioidok rövid távon) is szóba jöhetnekpmc.ncbi.nlm.nih.govpmc.ncbi.nlm.nih.gov. Emellett a fűző viselése (gerincortézis) segíthet tehermentesíteni az összeroppant csigolyákat és csökkenteni a fájdalmat. A fizioterápia is fontos: gyógytornász vezetésével végzett óvatos gyakorlatok erősíthetik a törzs izmait, javítják a testtartást és csökkenthetik a fájdalmat. Egyes esetekben, ha egy csigolya-összeroppanás okozta fájdalom nagyon erős és nem csillapodik konzervatív módon, szóba jöhet a minimál-invazív sebészi beavatkozás, úgymint a vertebroplasztika vagy kifoplasztika. Ilyenkor cement-szerű anyagot fecskendeznek a csigolyába, hogy stabilizálják azt – ez sok betegnél azonnali fájdalomcsökkenést eredményez. Mindezek a beavatkozások a tüneti kezelés részei, a kiváltó okot (a gyenge csontokat) a gyógyszeres terápia hivatott orvosolni.

Hormonális kezelés és egyéb lehetőségek

Felmerül a kérdés, hogy lehet-e hormonpótlással kezelni vagy megelőzni a csontritkulást, hiszen a hormonok hiánya (ösztrogén, tesztoszteron) nagy szerepet játszik a kialakulásában. A válasz: igen, de korlátozottan és egyénre szabottan.

• Ösztrogénpótló terápia (HRT): Menopauza után lévő nőknél az ösztrogén hormon pótlása valóban képes lassítani a csontvesztést, sőt akár növelheti is a csonttömeget. Régebben széles körben alkalmazták is a menopauzális hormonpótlást csontritkulás megelőzésére. Ma már azonban tudjuk, hogy hosszú távú alkalmazása növelheti bizonyos kockázatokat (pl. emlőrák, szív-érrendszeri rizikó). Ezért önmagában, kizárólag csontritkulás ellen ritkán alkalmaznak HRT-t, inkább akkor, ha a betegnek egyébként is vannak változókori tünetei (hőhullámok, stb.), és rövid távon, kontrollált dózisban kap ösztrogént. A jelenlegi ajánlások szerint csak a lehető legalacsonyabb adagban, és a legrövidebb ideig szabad hormonpótlást alkalmaznimayoclinic.org. Ugyanakkor pozitív „mellékhatásként” a HRT-t kapó nőknél a csonttömeg megőrzése jobb, és a törési kockázat alacsonyabb. Fontos megjegyezni, hogy akinek ellenjavallt a hormonpótlás (pl. trombózishajlam vagy hormonérzékeny daganat miatt), annál más módszereket kell választani.
• Tesztoszteronpótlás férfiaknál: Férfi oszteoporózisos betegeknél, ha igazoltan alacsony a tesztoszteron szint, megfontolandó lehet a pótlás. Ez inkább akkor jön szóba, ha a hipogonadizmus (férfi hormonhiány) a csontritkulás egyértelmű oka. A tesztoszteron injekciók vagy gél formájában történő pótlása javíthatja a csontdenzitást valamelyest, és természetesen egyéb férfias funkciókra is jó hatással van. Viszont ha a tesztoszteron szint normális, a pótlás nem segít a csontokon, és nem is javallott. Idős férfiaknál a tesztoszteronkezelésnek is lehetnek kockázatai (pl. prosztata-megnagyobbodás, policitémia), ezért alkalmazását mindig egyénileg mérlegelik.
• Egyéb hormonhatású szerek: Ide sorolhatók például a D-vitamin aktív formái (kalcitriol), melyek bizonyos vesebeteg csontritkulásban segíthetnek, vagy a már említett kalcitonin hormon. Új kutatások folynak szarkopenia (izomtömegvesztés) elleni hormonokról és azok csontvédő hatásáról is, de ezek egyelőre kísérleti stádiumban vannak.

Összességében a hormonális kezelés nem első vonalbeli a csontritkulás terápiájában, de bizonyos esetekben kiegészítő szerepe lehet. A csontok védelmében a nemi hormonok pótlása fiatalabb korban mérlegelendő, ám idősebb korban már a specifikus csonterősítő gyógyszereket részesítik előnyben a szakemberek.

Életmódbeli és otthoni módszerek

A csontritkulás kezelésében a gyógyszerek mellett nagyon fontos szerepet kap az életmódbeli változtatások és az otthon is alkalmazható módszerek összessége. Ezek nemcsak kiegészítik a gyógyszeres terápiát, hanem annak hiányában is lassíthatják a csontvesztést, sőt megelőzhetik a további romlást. Lássuk a legfontosabbakat:

• Táplálkozás (kalcium és D-vitamin): Gyakorlatilag minden oszteoporózisos betegnek javasolt a kalciumban gazdag étrend. Felnőtteknek kb. 1000-1200 mg kalciumot ajánlott bevinni napontamayoclinic.org. Ezt legkönnyebben tejtermékekkel (tej, sajt, joghurt), valamint zöld leveles zöldségekkel (brokkoli, kelkáposzta), olajos halakkal (szardínia, lazac konzerv, ahol ehető a szálka is) lehet elérnimayoclinic.org. Ha az étrend nem elegendő, kalcium tabletta formájában pótolható a hiány – ezt azonban orvosi javaslat alapján tegyük, mert a túlzott kalciumbevitelnek is lehetnek veszélyei (pl. vesekő). Ugyanilyen fontos a D-vitamin pótlása: felnőtteknél napi 800-1000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin bevitele ajánlott, időseknek akár ennél több ismayoclinic.org. A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontokba. Természetes forrásai a napfény (UV-B sugárzás hatására képződik a bőrben), illetve az étrendben a zsíros halak, a máj, a tojás, továbbá D-vitaminnal dúsított élelmiszerek (pl. tej, gabonapelyhek, margarin)mayoclinic.org. Sok csontritkulásos betegnek – főleg időseknek, akik keveset vannak napon – szüksége lehet D-vitamin tablettára vagy cseppre a megfelelő szint eléréséhez, ezt általában az orvos írja elő. Az étrendnek emellett fehérjedúsnak is kell lennie, mert a csontmátrix fehérjerészének felépítéséhez elengedhetetlen az aminosavak bevitele. A túlzott sóbevitel és a koffein viszont növeli a kalcium vesztését a vizelettel, így ezek mértéktartó fogyasztása javasolt.
• Testmozgás és torna: A csont élő szövet, amely reagál a terhelésre. Rendszeres testedzéssel jelet adunk a csontképző sejteknek, hogy erősítsék a csont szerkezetét. Különösen a súlyt hordozó, gravitáció ellen ható mozgások hasznosak (ilyen például a gyaloglás, kocogás, tánc, tenisz, túrázás)mayoclinic.org. Már napi 30 perc élénk séta is bizonyítottan javítja a csontok állapotát, vagy legalábbis lassítja a leépülést. Az izomerősítő gyakorlatok – például könnyű súlyzózás vagy gumiszalaggal végzett torna – szintén jótékonyak, mivel az izom húzása a csontra serkenti a csontépítéstniams.nih.gov. Idősebb korban kiemelten fontos a egyensúlyfejlesztés és koordináció javítása (pl. Tai Chi, jóga, gyógytorna speciális eszközökkel), mert ezek csökkentik az elesés kockázatát, így közvetve a törések megelőzését szolgálják. Természetesen a mozgásnál figyelembe kell venni a beteg aktuális állapotát: előrehaladott csontritkulás esetén kerülni kell a hirtelen, rázkódással járó vagy gerincet erősen terhelő mozdulatokat (pl. ugrálás, nagy súlyok emelése, mély előrehajlás)magazine.medlineplus.gov, és szakember (gyógytornász) útmutatásai alapján kell felépíteni a biztonságos edzésprogramot.
• Dohányzás abbahagyása, alkohol mérséklése: Ahogy a megelőzésnél is említettük, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a csont ellenségei. A dohányzás elhagyása az egyik legjobb dolog, amit tehetünk csontjaink védelmében – sosem késő leszokni. A nagy mennyiségű alkohol (nőknek napi 1-nél, férfiaknak napi 2-nél több ital) szintén kerülendő, de legalábbis erősen korlátozandómayoclinic.org. Ezek az életmódbeli változtatások önmagukban is javítják a csontanyagcserét és erősítik a kezelés hatását.
• Otthoni biztonság, esésmegelőzés: Csontritkulásnál egy apró esés is végzetes lehet csontok szempontjából, ezért nagyon fontos a balesetek megelőzése. Otthon érdemes átgondolni a berendezést: távolítsuk el a laza szőnyegeket, küszöböket, amikben könnyen megbotlik az ember; szereljünk fel kapaszkodókat a fürdőszobában; gondoskodjunk jó megvilágításról éjszakai felkelés esetére stb. Megfelelő cipő viselése (csúszásmentes talp, jó tartás) szintén fontos, különösen időseknél. Szükség esetén használjunk járást segítő eszközöket (botot, járókeretet) a biztonság érdekébenhopkinsarthritis.org. Ezek az intézkedések nem a csont anyagára hatnak, de megelőzhetik a töréseket azzal, hogy csökkentik az elesés valószínűségét.
• Gyógytorna és fizikoterápia: Csontritkulásos betegeknél a gyógytornász által betanított gyakorlatok erősítik az izomzatot, javítják a tartást és az egyensúlyt. A fizikoterápiás kezelések (pl. ultrahang, TENS, termoterápia) segíthetnek a fájdalom csillapításában, különösen törések után. A vízi torna (úszás) jó kiegészítés lehet az általános fittség fenntartására, bár maga az úszás – mivel a víz felhajtóereje miatt nem terheli a csontokat – nem annyira építi a csontot, mint a szárazföldi mozgás. Ugyanakkor ízületkímélő mozgásként hasznos lehet a mozgástartomány megőrzésében.
• Táplálékkiegészítők: A kalcium- és D-vitaminpótlást már említettük. Ezen túl felmerülnek egyéb kiegészítők is. K-vitamin szerepet játszik a csontfehérjék (oszteokalcin) érésében, de rutinszerű pótlása csak indokolt esetben javasolt. Magnézium és cink is fontos a csontoknak, de kiegyensúlyozott étrend mellett általában elegendő jut belőlük a szervezetbe. Kollagén peptidek és speciális fehérjeporok forgalmazása is elterjedt csontritkulás kapcsán – ezek valódi haszna nem egyértelmű, de az biztos, hogy a megfelelő fehérjebevitel fontos. Gyógyteák, gyógynövények közül néhányat (pl. zsurló) népi gyógyászatban használtak csont erősítésére, de tudományos bizonyíték kevés van hatásosságukra. Ami biztos: a gyógyszeres terápia nem helyettesíthető pusztán étrend-kiegészítőkkel, viszont ezek okosan használva támogatják a kezelést.

Látható, hogy az életmódbeli elemek valójában egybeesnek a megelőzés fő pilléreivel is – hiszen ami megelőzni segít a csontritkulást (helyes étrend, mozgás, stb.), az a kialakult betegség romlását is lassítja. A továbbiakban ezért kitérünk arra is, hogyan előzhető meg a csontritkulás.

A csontritkulás megelőzése

A csontritkulás megelőzésének mottója: „A csontbankba fiatalon kell befizetni, hogy időskorban legyen miből veszíteni.” Bár a genetika is szerepet játszik, életmódunkkal nagyon sokat tehetünk azért, hogy idősebb korunkra erősebb csontjaink legyenek, vagy legalább elkerüljük a súlyos töréseket. A csontritkulás megelőzése tulajdonképpen egész életünkön át tartó feladat, de sosem késő belevágni. Íme a legfontosabb teendők:

1. Megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel: Gyermek- és fiatal felnőttkorban kritikus a csúcs-csonttömeg felépítéséhez, de időskorban is alapvető a csontok megtartásához. Fiatal felnőttként legalább napi 1000 mg kalciumot fogyasszunk, menopauza után álló nők és 70 év feletti férfiak pedig célozzák meg az 1200 mg-otmayoclinic.org. Tejtermékek, halak, zöldségek – minden nap építsük be őket az étrendbe. A D-vitaminból a 19-70 év közöttieknek legalább 600 NE, 70 felett 800 NE ajánlottmayoclinic.org. Ezt nyáron a napfény is biztosíthatja (napi ~15 perc napozás félkarú fedetlen bőrrel elegendő lehet), de októbertől márciusig szinte mindenkinek javasolt a D-vitamin pótlás tablettában hazánkban. Ne feledjük: „D-vitamin + kalcium = erős csont” – egymás nélkül mit sem érnek!

2. Rendszeres testmozgás: Már korábban is hangsúlyoztuk, de megelőzésben is ez a kulcs. A csúcs-csonttömeg kb. 30%-kal is magasabb lehet azoknál, akik aktívan sportoltak fiatalon, mint akik mozgásszegény életet éltek. Ez óriási különbség, amikor időskorban a csontvagyon apadásnak indul. Fiatal korban minden mozgás jó, ami a csontokat terheli – futás, ugrálás, csapatsportok, tánc. Középkorúaknál a rendszeres konditermi edzés, séta, kocogás, nordic walking nagyon hasznos. Időseknél a kímélő torna, gyógytorna, tai chi javítja az egyensúlyt és erősíti az izmokat. Egy orvosi szakértői csoport szerint a csontok egészségét négy pillér tartja: táplálkozás, mozgás, esésmegelőzés és – ha szükséges – gyógyszeryalemedicine.org. Ebből három tisztán életmódbeli tényező.

3. Kerüljük a káros szenvedélyeket: A dohányzás elhagyását és az alkoholfogyasztás mérséklését nem lehet elégszer hangsúlyozni. Kutatások szerint a dohányzó nők korábban lépnek menopauzába is, ami tovább növeli a csontritkulás esélyét. Az alkohol pedig gátolja a kálciumfelszívódást és rontja a máj D-vitamin aktiválását. Röviden: ne dohányozzunk, és csak mértékkel igyunk alkoholt (ha iszunk egyáltalán)mayoclinic.org.

4. Hormonális egészség megőrzése: Nők esetében, ha lehetséges, el kell kerülni a korai petefészek-kimerülést (korai menopauzát). Persze ezt nem mindig lehet befolyásolni, de például a túlzásba vitt fogyókúrák, extrém edzés miatti menstruáció-kimaradás káros a csontokra – figyeljünk a testünk jelzéseire. Ha valakinél orvosi okból (pl. műtét) mégis korán szűnik meg a hormontermelés, akkor megfontolandó a hormonpótló terápia átmenetileg, hogy a csontokat védje. Férfiaknál ügyelni kell a tesztoszteron-szint csökkenésével járó állapotokra; például a kezeletlen andropauza (férfiklimax) vagy bizonyos gyógyszerek miatti hormonszint-csökkenés csontritkuláshoz vezethet. Ilyenkor endokrinológussal konzultálva lehet szó pótlásról.

5. Rendszeres orvosi kontroll és szűrés: Ha több rizikófaktorunk is van, ne várjuk meg az első törést! Beszéljünk orvosunkkal, hogy szükség van-e csontsűrűség vizsgálatra. Különösen igaz ez menopauza után álló nőkre és 70 feletti férfiakra, vagy ha családi halmozódás, korábbi törés van a kórelőzménybenmayoclinic.org. Minél előbb derül ki a csontvesztés, annál hatékonyabban lehet fellépni ellene.

6. Egészséges életmód általánosságban: Az általános egészségi állapot kihat a csontokra is. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a normál testsúly megőrzése (se a kóros soványság, se az elhízás nem jó a csontoknak), a krónikus betegségek megfelelő kezelése (pl. cukorbetegség, pajzsmirigybetegség karbantartása) mind hozzájárulnak a csontok épségéhez. Továbbá kerüljük a túlzott koffein-bevitelt (napi 3-4 kávénál több már hathat a kalcium anyagcserére), és figyeljünk a fehérje– és vitaminbevitelre.

Összefoglalva: a csontritkulás megelőzése egy élethosszig tartó projekt, amely a helyes életmóddal kezdődik. Sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki nálunk csontritkulás, vagy legalább kitoljuk a kezdetét és mérsékeljük a súlyosságát. Természetesen 100% garancia nincs – ezért is fontos, hogy időben észleljük, ha baj van, és akkor az előző fejezetben taglalt módszerekkel kezeljük.

Legújabb kutatási eredmények (2023–2025)

Az orvostudomány folyamatosan keresi a válaszokat a csontritkulással kapcsolatos nyitott kérdésekre: hogyan lehet korábban felismerni, hatékonyabban kezelni, sőt esetleg meggyógyítani ezt a betegséget. Az elmúlt évek kutatásai számos izgalmas felismerést hoztak. Lássunk ezek közül néhányat:

• Fókuszban a férfiak csontritkulása: Hagyományosan a csontritkulást a nők betegségeként tartották számon, de a legfrissebb kutatások rámutatnak, hogy a férfiak is jelentős terhet viselnek miatta. 2024-ben egy nemzetközi szakértői munkacsoport az Európai Csontritkulás Társaság égisze alatt külön ajánlásokat fogalmazott meg a férfi oszteoporózis diagnózisára és kezelésérenature.com. Ebben hangsúlyozzák, hogy a férfiak csontritkulását is aktívan keresni és kezelni kell, hiszen a férfiaknál is súlyos következményekkel jár – sőt, mint említettük, egyes szövődmények (pl. csípőtörés utáni halálozás) még gyakoribbak is náluknature.comnature.com. Az új irányelvek kitérnek arra is, hogy a csontsűrűség értékelésénél a férfiaknál is a női referenciaértékekhez viszonyítsunk (mivel a férfi-női különbségek miatt a diagnosztikus határértékeket így lehet egységesíteni), és hogy a férfi betegeknek is hasonló gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésre, beleértve a modern szereket is. Ez a kutatási irány hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben több férfibeteget is időben felismerjenek és kezeljenek, csökkentve a felesleges töréseket.
• Új gyógyszerek és kezelési stratégiák: A gyógyszerfejlesztés terén folyamatos az innováció. Az elmúlt években vezették be a romosozumabot, amiről már részletesen szóltunk a kezelés fejezetben – ez egy új mechanizmusú szer, ami nagy reményt keltett. Ugyanakkor a kutatók nem állnak meg: több új támadásponton is dolgoznak. 2024-ben amerikai tudósok egy egészen különleges felfedezésről számoltak be: azonosítottak egy új hormont, amely képes lehet a csontképzést fokozniucsf.edu. A CCN3 névre keresztelt anyagot eredetileg azért vizsgálták, mert a szoptató anyák csontvesztése kisebb a vártnál, és kiderült, hogy ez a „anyai agyi hormon” védi a csontokat a szoptatás alattucsf.edu. Egereken végzett kísérletekben a CCN3 hormon adása növelte a csont sűrűségét és erősségétucsf.edu. Ez a felfedezés azért jelentős, mert ha sikerülne ezt a mechanizmust emberben is kihasználni, akkor egy teljesen új terápiás út nyílhat a csontritkulás kezelésében – lényegében a szervezet saját hormonális útvonalait aktiválva erősíthetnénk a csontokat. Persze hosszú út vezet egy állatkísérletes eredménytől a humán gyógyszerig, de mindenképp izgalmas irány.
• Mesterséges intelligencia a törések előrejelzésében: A digitalizáció az orvoslásban is teret hódít. A csontdenzitás mérésén túl a kutatók elkezdték alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI) a radiológiai felvételeken rejtve meglévő csontritkulás felismerésére. Például egy CT-vizsgálat vagy akár egy mellkasröntgen is tartalmaz információt a csontjaink állapotáról – csak éppen ezeket az apró jeleket a hagyományos szem elől elkerülhetik. Egy 2024-es szakvélemény a The Lancet folyóiratban arról számolt be, hogy az AI-algoritmusok képesek lehetnek automatikusan szűrni a csontritkulást a rendelkezésre álló orvosi képalkotó vizsgálatokon, és előre jelezni a törési kockázatot a páciens adatai alapjánthelancet.com. Az MI segítségével a jövőben akár a háziorvosi rendelőben végzett egyszerű röntgenek is figyelmeztethetnek majd az orvosnak: „ennek a betegnek valószínűleg alacsony a csontdenzitása, utaljuk DEXA-ra”. Ez óriási előrelépés lehet a korai felismerésben. Emellett dolgoznak olyan okoseszközökön is, amelyek otthon monitorozhatják a betegek mozgását, egyensúlyát, és jelezhetik, ha romlik az állapotuk vagy nő az elesés kockázatathelancet.com.
• A kezelés alulalkalmazásának válsága: Érdekes módon az egyik “forró téma” az oszteoporózis területén nem egy új gyógyszer, hanem épp ellenkezőleg: az a probléma, hogy a meglévő hatékony szereket sok beteg nem kapja meg. Habár rendelkezésre állnak a bizonyítottan töréskockázat-csökkentő gyógyszerek, világszerte gondot okoz, hogy a csontritkulásos betegek jelentős részét nem kezelik megfelelően. Ennek okai közt szerepel a betegek és orvosok félelme a ritka mellékhatásoktól, a diagnózis alacsony aránya, vagy a betegek együttműködési problémái (pl. nem szedik be a gyógyszert a lassú hatás miatt). Ezt a jelenséget a szakirodalom „kezelési rés” (treatment gap) néven említisciencedirect.com. A legújabb egészségügyi kutatások és programok igyekeznek ezt a rést betömni – például törésutáni gondozási programokat vezetnek be, ahol a törött betegek automatikusan kivizsgálásra és kezelésre kerülnek csontritkulás szempontjából (ún. „Fracture Liaison Service” modell). Az utóbbi években Magyarországon is indultak ilyen programok. A cél, hogy senki se maradjon kezelés nélkül, akinek szüksége lenne rá, mert a nem kezelt csontritkulás újabb töréshez vezethet, ami nemcsak egyéni tragédia, de társadalmi szinten is komoly teher.
• Egyéb kutatási irányok: Számos további izgalmas kutatás zajlik. Vizsgálják például a bélflóra (mikrobiom) és a csontok kapcsolatát – úgy tűnik, a bélbaktériumok összetétele is befolyásolja a kalciumfelszívódást és a csontanyagcserét. Kísérleteznek őssejt-terápiával, hogy súlyos esetekben csontképző sejteket juttassanak a szervezetbe. Tanulmányozzák egyes gyógynövények és természetes anyagok csontvédő hatását (pl. szója izoflavonok, olívaolaj-polifenolok – a mediterrán étrendet követők körében kisebb a csontritkulás előfordulásabonehealthandosteoporosis.orgmayoclinic.org). Emellett próbálják megfejteni, hogy bizonyos gyógyszerek kombinációja vagy szekvenciális adása ad-e extra hasznot – pl. romosozumab után adni denoszumabot vagy biszfoszfonátot, hogy a nyert csonttömeget megtartsák. A tudomány tehát gőzerővel dolgozik, és remélhetőleg a következő években-évtizedekben még hatékonyabb stratégiáink lesznek e betegség ellen.

Összegzés

A csontritkulás (oszteoporózis) egy néma, de potenciálisan súlyos következményekkel járó betegség, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti – de alapjai már fiatalabb korban lefektetődnek. Bár a nők vannak a legnagyobb veszélyben menopauza után, a férfiak sem védettek. A betegség lényege a csontok meggyengülése, ami tünetmentesen alakul ki, és csak a váratlan törések hívják fel rá a figyelmet. Szerencsére ma már léteznek módszerek a korai felismerésre (mint a csontsűrűség-mérés) és hatékony kezelések is a progresszió lassítására vagy megállítására. A csontritkulás gyógyszeres kezelése magában foglalja a modern készítményeket a csontbontás gátlására és a csontépítés serkentésére, kiegészítve a megfelelő hormonális kezeléssel ott, ahol indokolt. Mindezt pedig mindig támogatni kell a helyes életmóddal – megfelelő étrenddel, mozgással, káros szenvedélyek mellőzésével, és az otthoni környezet biztonságossá tételével.

A legújabb kutatások optimizmusra adnak okot: új gyógyszerek, új felismerések (mint egy nemrég felfedezett csontépítő hormon) és új technológiák (pl. mesterséges intelligencia a diagnosztikában) ígérik, hogy a jövőben még jobban kézben tarthatjuk a csontritkulástucsf.eduthelancet.com. Addig is a legfontosabb, amit tehetünk, hogy tudatosan foglalkozunk csontjaink egészségével: már fiatal korban megalapozzuk erősségüket, középkorúan szűréssel figyelemmel kísérjük állapotukat, idősen pedig élünk a rendelkezésre álló kezelési és megelőzési lehetőségekkel. A csontritkulás ugyan nem gyógyítható meg egy csapásra, de megfelelő odafigyeléssel és terápiával jól kezelhető, a törések nagy része megelőzhető – ez pedig óriási életminőségbeli különbséget jelenthet az érintetteknek.

Források: Mayo Clinic, NIH/NIAMS, Medical News Today, Mayo Clinic News Network, UCSF News, NIH MedlinePlus Magazine, The Lancet, Nature Reviews, stb. – megbízható orvosi szakirodalom és friss kutatási eredmények a 2023–2025 közötti időszakból.mayoclinic.orgnewsnetwork.mayoclinic.orgniams.nih.govnature.com